2020.07.07.
2020. július 7-e sűrűnek bizonyult a szellemi tulajdonvédelmi webinarok vonatkozásában. A délelőtti órákban az SZTNH programján adott elő, délután pedig a WIPO online rendezvényén szólalt fel intézetünk docense, Mezei Péter. Idézzük fel a két esemény fontosabb történéseit.
Az SZTNH "Szerzői jogi helyzetkép - aktualitások, kutatások" címmel tartott kétpaneles webinart. A rendezvény első felében Legeza Dénes (SZTNH, főosztályvezető, egyben az SZTE ÁJTK korábbi PhD hallgatója) a kereskedelmi forgalomban nem elérhető szerzői művek szabályozási kérdéseit ismertette - annak jogtörténeti érdekességeitől a CDSM- irányelv szerinti harmonizációs kötelezettségig. Mezei Péter a Tom Kabinet ügyben hozott uniós bírósági döntést elemeztem és kritizáltam, hangot adva annak a véleményemnek, hogy az előzetes döntés legalább annyi kaput hagyott nyitva a kérdéskör értelmezésében, mint amennyit becsukni igyekezett, és így - meglátásom szerint - messze nem eldöntött kérdés a "digitális jogkimerülés" koncepciója e-könyvek esetén sem. A panel harmadik előadását Ujhelyi Dávid (IM, főosztályvezető) tartotta, aki a paródia személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos kérdéseid vizsgálta. A prezentáció a nemzetközi egyezményekre, uniós gyakorlatra és a francia, illetve amerikai megoldásokra történő kitekintésen túl a magyar szerzői jogi vonatkozásokat elemezte.
A program második felében elsőként Grad-Gyenge Anikó (BME, innovációs dékánhelyettes) lépett digitális pástra, és a távolléti oktatás vonatkozó uniós és a hatályos és jövőbeli (remélt) magyar szerzői jogi szabályozásának kérdéseit elemezte - kifejezetten aktuális reakcióként a COVID nyújtotta kihívásokra nézve. Az előadás a mindennapi felhasználási tapasztalatokba is színes betekintést engedett, arra figyelemmel, milyen módosítások volnának szükségesek a digitális távolléti oktatás szerzői jogilag minél hatékonyabb megvalósításához. Faludi Gábor (ELTE, habilitált egyetemi docens) előadásában a CDSM-irányelv által előrevetített (várható) változások helyett/mellett általános megállapításokat és problémákat vetett fel, amelyek megoldása a jogharmonizációtól függetlenül jelen vannak a magyar szerző jogban. Ilyen problémák övezik a jogátruházás kérdését (pl. ismeretlen felhasználási mód, jogutódlás körüli dilemmák, fizetésképtelenségi eljárások, lajstromozatlan szerzői védelem utóbb megdől, a clausula rebus sic stantibus alkalmazása életműszerződések vonatkozásában stb.). A prezentáció azért a CDSM-irányelvben megjelenő, a jogosultakat védő előírások strukturális és tartalmi elemzését is elvégezte, valamint az EUB szerződésekkel kapcsolatos gyakorlatát is mélyen kritizálta. A webinart Lábody Péter (SZTNH, főosztályvezető) zárta. Az előadás a CDSM-irányelv 17. cikkét vizsgálta, annak tartalma mellett a várható magyar jogalkotási folyamatra háruló kihívásokra fókuszálva. Péter külön elemezte az engedélyezés kontra szűrés kérdéskörét, a szabad felhasználásokat, valamint a panasztételi és jogorvoslati mechanizmusokat.
A nap másik programja, amelyen Mezei Péter felszólalt, a WIPO mesterséges intelligenciával és szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos konzultációja volt. E program részeként lehetősége nyílt arra Intézetünk docensének, hogy - a 42 jelentkező közül kiválasztott 24 felszólaló egyikeként - rövid, két perces intervenció keretében kifejtse "pesszimista" álláspontját több mint 200 néző előtt.
Az eseményekről készített teljes összefoglaló a Copy21 blogról itt érhető el: http://copy21.com/2020/07/julius-7-ket-webinar-egy-csapasra/
