2019.11.08.
Prof. Dr. Uwe Hellmann tudományos előadását élvezhettük a Rektori Hivatalban, az előadás kötetlen szakmai diskurzussal zárult. Kollégánk, Almási Ibolya mesteroktató elkészítette az előadás magyar nyelvű összefoglalóját, amelyet az alábbiakban olvashatunk:
„Jogi személlyel szemben alkalmazható pénzbeli szankció “
Tévút vagy kiút a német gazdasági társaságok büntetőjogi felelősségének mizériájából?
A Németországban a jogi személy büntetőjogi felelősségének újraszabályozásáról szóló évtizedek óta tartó vita végére hamarosan pont kerülhet. 2019. augusztus 22-én Lambrecht szövetségi igazságügyi miniszter bemutatta annak a törvénytervezetnek[1] a lényegei elemeit, amely többek között előirányozza a jogi személlyel szemben alkalmazható pénzbeli szankció bevezetését.
A jogi személlyel szemben alkalmazható pénzbeli szankció a német alkotmányjog szempontjából legalábbis a tágabb értelemben vett büntetőjoghoz sorolható, a törvénytervezetet közelebbről megvizsgálva azonban akár a szűkebb értelemben vett büntetőjoghoz is tartozhat. A büntetőügyekben érvényesülő európai jogsegély értelmében is büntetőjogi jogkövetkezmények, nevezetesen „büntetőjogi karakterű szankciónak” minősül, amely az Európai Unió Alapjogi Kartája 50. cikkében meghatározott kétszeres értékelés tilalmának és a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 54. cikkében foglaltak hatálya alá is tartozik.
A jogi személlyel szemben alkalmazható pénzbeli szankció valamint a további, a fent nevezett törvénytervezetben előirányzott szervezetekkel szemben alkalmazható szankciók, úgy, mint a jogi személlyel szemben alkalmazható pénzbeli szankció alkalmazásának figyelmeztetés mellett történő felfüggesztése és a jogi személy megszüntetésének lehetősége egy harmadik utat nyit előttünk. A bevezetni kívánt új szankció sem közigazgatási és szabálysértési jogi értelemben vett pénzbírság[2], sem pedig pénzbüntetés, hanem a német büntetőjog által eddig nem ismert, önálló, új kategóriaként jelenik meg a büntetőjogi jogkövetkezmények rendszerében. Az eddigi dualista szankciórendszer, amely büntetések kiszabásának és intézkedések alkalmazásának lehetőségén alapul, egy harmadik úttal egészülne ki. A jogi személyekkel szemben alkalmazható pénzbeli szankció a társaság tulajdonosának gazdasági érdekét érinti azáltal, hogy a társaság nyereségét és értékét csökkenti, ösztönözve ezáltal azt, hogy a társaság szervezetét úgy alakítsák ki és a vezető tisztségviselőket úgy válasszák ki, hogy a jövőben ne történhessen bűncselekmény.
Mivel a jogi személlyel szemben alkalmazható pénzbeli szankció nem minősül büntetésnek, ezért a szankció alkotmányosságát nem az emberi méltóságból levezetett bűnösségen alapuló felelősség elvével kell összeegyeztetni, hanem a tulajdonjog alkotmányos védelmével[3]. Mivel alkalmas, szükséges és arányos eszközről van szó, így az alapjog-korlátozás megengedhető lenne. A szervezet felelőssége a vezető tisztviselőjének cselekményéért összeegyeztethető a büntetőjogi alapelvekkel és megfelel az európai jogi követelményeknek a jogi személyek büntetőjogi felelősségét illetően.
[1] A társaságok által elkövetett bűncselekmények megelőzéséről szóló törvény
[2] A német szabálysértési törvény 30. §-a szerint
[3] A német Alaptörvény 14. cikke
