2021.10.11.
Az Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet a COVID-járvány miatt a 2020/2021. tanév 2. félévben teljesen átállt az online oktatásra. Figyelemmel a szabályok változásaira, elsősorban a szinkron online forma preferálása történt, azonban szükség esetén (például levelezős hallgatók esetében) az aszinkron jelleg is szerepet játszott. Azonban fel kellett ismét készülni a hagyományos, kontakt formában történő oktatásra, ezért az intézet mindent megtett a megfelelő színvonalú képzés 2021/2022-es tanévben történő folytatására. Ennek eredményeképpen a hagyományos oktatási forma mellett kiegészítő jelleggel használjuk az online szinkron formát is, továbbá meglévő tananyagok PPT formátumban - a hallgatók számára kiegészítő jelleggel - való CooSpace-re történő feltöltését.
Az Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet is részt vesz a Prof. Dr. Kovács István egyetemi tanár, akadémikus születésének 100. évfordulójának ékére tervezett kötetben való publikációk készítésében. Így Nagy Zsolt egyetemi docens Visszatérő problémák a jogászképzésben címmel tervez, Molnár András egyetemi adjunktus pedig Az összehasonlító módszer Kovács István munkásságában címmel tervez publikációkat a kötetben megjelentetni.
Az előbbi a hazai jogászképzésben újra és újra felmerülő problémákat taglalja, különös tekintettel a bifurcatio-ra, az egyetemi autonómiára s a tankönyvírása, amiben Kovács István korában élen járt. A hazai jogi oktatás intézeti (egyetemi, akadémiai) keretek ismétlődően felbukkanó problémáira koncentrálva kiemelhető Kovács Istvánnak az oktatást segítő tudományos munkássága.
Utóbbi Kovács István alkotmányjogász életművének egy markánsan megfigyelhető, kérdésre koncentrál: Kovács István a számára nyitva álló ideológiai keretek között törekedett arra, hogy az alkotmányosság fogalmának, az alkotmányok elemeinek és az alkotmányfejlődésnek elemzése során jelentős figyelmet fordítson más országok alkotmányainak vizsgálatára. A tanulmány célja annak körbejárása, hogy az életmű milyen relevanciával bír a modern jog-összehasonlítás számára.
Az Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet szerepet vállalt a Internetes Jogi Enciklopédia elkészítésében. Így a hetekben Prof. Dr. Badó Attila a jog-összehasonlítás, Nagy Zsolt egyetemi docens pedig a jogszociológia területéről készített/készít szócikkeket (összefoglaló tanulmányokat).
Az Internetes Jogtudományi Enciklopédiáról részletesebben lásd: https://ijoten.hu/.
Megkezdődött az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 számú pályázat folytatásaként megjelenő tanulmányoknak az FORVM legközelebb megjelenő tanulmánykötetében való szerkesztése. (A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg.)
A kötetben az Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet két munkatársa szintén publikál:
Nagy Zsolt egyetemi docens: Adalékok a jogszociológia neomarxista interpretációjához; Molnár András: A pszichopata elkövetők büntetőjogi felelősségre vonásának elméleti dilemmái a büntetési célok fényében címmel jelennek meg a tanulmányok.
Csupán egy rövid összefoglaló a megjelenő tanulmányokról:
Nagy Zsolt: Adalékok a jogszociológia neomarxista interpretációjához
Ha áttekintjük röviden a marxista és neomarxista álláspontok sorozatát, akkor a közös jellemzők mellett egy érdekes trend is megfigyelhető. Marx és Engels szerint a történelmi materializmus dialektikus szemléletben a jogrendek diszkrét társadalmi rendszerekre bonthatóak, úgymint primitív kommunizmus, rabszolgatartó társadalom, feudalizmus, kapitalizmus, szocializmus és fejlett kommunizmus. Ezen túl Marx éles kritikával illette a kapitalista gazdasági és jogi rendszert. Ebben a nézetrendszerben a gazdaság determinálja a felépítményt, így a jogot, illetve annak bármelyik formáját (tulajdon, kötelmek, etc.) és összességében a burzsoázia érdekeit szolgálja. Elég csupán a földműveseket érintő (perszer objektívnek látszó) – régi szokásjogot megtörő - falopási törvényekre gondolni, vagy például a cenzúrajogszabályokat megnézni. S a különféle szabályok szociológiai elemzése megmutatta a marxi, engelsi jogszociológia lényegét: a jog az uralkodó osztályok előnyeinek biztosítása végett használt eszköz. Ugyanakkor a neomarxista trend a radikális álláspontok finomítása, más nézőpontok beépítése és egy – a jogtudomány szempontjából sem irreleváns - komplexebb társadalmi kép felvázolása.
Molnár András: A pszichopata elkövetők büntetőjogi felelősségre vonásának elméleti dilemmái a büntetési célok fényében
Az agykutatás és a jogtudomány kapcsolatával összefüggésben felmerül a pszichopata elkövetők büntetőjogi felelősségre vonásának problematikája. Az alapkérdés az, van-e helye büntetés kiszabásának a bizonyítottan pszichopata elkövetővel szemben, tekintettel arra, hogy a pszichopátia olyan mentális rendellenesség, amelynek kialakulásáról az alany nem tehet, és amely ugyanakkor alkalmatlanná teszi őt arra, hogy cselekedetének erkölcsi súlyát felismerje. A tanulmány ezt a problémakört a büntetési célok rendszerének fényében igyekezett körbejárni, rámutatva arra, hogy a pszichopátia sajátosságai a büntetési célok érvényesülését bizonyos korlátok közé szorítják.
