2021.08.09.
Jog és irodalom tárgyú kézirat zárult le júliusban.
A vizsgaidőszak elmúltával és a nyári pihenőidő beköszöntével jutott némi idő és lehetőség egy kis „extravagáns” kutatómunka elvégzésére is. Molnár András adjunktus egy jog és irodalmi tárgyú tanulmány kéziratának elkészítését zárta le júliusban. Ebben az esetben a kutatómunka tárgya a magyar spekulatív fikciós irodalom egy friss darabja, Moskát Anita Irha és bőr című spekulatív fikciós regénye. A regény a kortárs Magyarországon játszódik, és meglehetősen rendhagyó elváltozásokat, illetve az ezek nyomán kialakuló furcsa lények kialakulását és társadalmi helyzetét dokumentálja.
A könyv sokrétű cselekményének szerves részét képezi az az egyenlőségi küzdelem, amit az új teremtmények vívnak a jogi egyenlőségért, ebből a szempontból pedig illeszkedik abba a társadalmi trendbe, hogy a közbeszédben egyre nagyobb hangsúllyal vannak jelen a különféle csoportokat érintő egyenlőtlenségek tematizálásai és az azokkal kapcsolatos viták. A tanulmány a könyv elemzéséhez az amerikai filozófus, Martha C. Nussbaum Poetic Justice című klasszikus értekezését használta fel. Nussbaum ebben az értekezésében – ami részben a „jog az irodalomban”, részben a „jog mint irodalom” irányzatok szellemiségében íródott – azt boncolgatja, hogy a regény műfaja hogyan képes arra, hogy bevonja az olvasót és átélhetővé tegye számára valamilyen társadalmi vagy a jog által érintett helyzet ábrázolását. Ennek az okfejtésnek az állítása az, hogy noha az irodalmi alkotások – nyilvánvalóan – nem adnak akkurátus és száz százalékban valószerű képet a jog működéséről és a jogászi professzió mindennapjairól, ennek ellenére a regények képesek lehetnek arra, hogy illusztráljanak a jogelmélet és az erkölcsfilozófia számára is releváns kérdéseket; ez a „képességük” pedig annak köszönhető, hogy több cselekményszálat, több karaktert és több nézőpontot mozgatnak, ami lehetővé teszi az elvi problémák árnyalt bemutatását.
Nussbaum eredetileg Charles Dickens Nehéz idők című regényét elemezte végig rendkívül alaposan, abból a szempontból, hogy a fikciós mű miként reflektál a végletes utilitarizmus árnyoldalaira. A most lezárt kézirat arra törekszik, hogy ezt a szemléletmódot alapul véve igyekszik áttekinteni azt, hogy az Irha és bőr milyen írói eszközök által mutatja be a diszkrimináció kérdéseit egy meglehetősen különös, de pszichológiailag és a jellemábrázolás terén nagyon is reális környezetben.
