2021.06.07.
A nemzetközi jogtudomány egyik legnagyobb rendszeres eseményéhez az ÖJJI oktatói szerzői jogi és empirikus jogszociológiai témákkal járultak hozzá.
A Law and Society Association elnevezésű amerikai egyesületet Harry Ball, Robert Yegge és Richard Schwartz alapították 1964-ben. Az egyesület napjainkban a jogtudomány és általában a társadalomtudományok összefüggéseivel kapcsolatos tudományos diskurzus egyik vezető intézménye; az általa kiadott folyóiratot, a Law and Society Review első száma 1966-ban jelent meg, első főszerkesztője az egyik alapító, Richard Schwartz volt. Az LSA 1978 óta rendezi éves konferenciáit változó helyszíneken, a világ minden táján. 2021-ben a konferencia helyszíne hivatalosan Chicago lett volna, a pandémia következtében azonban online lett megtartva; remélhetőleg a 2022-es lisszaboni alkalmon nem lesz akadálya a személyes jelenlétnek.
A konferencia egyik szellemi tulajdonnal foglalkozó szekcióján (Speaking to the Wall? Challenges of Exhaustion of IP Rights and the Right to Repair) Mezei Péter, az ÖJJI intézetvezető-helyettes docense elnökölt, egyúttal Caterina Sgangával közösen előadást is tartott Re-imagining the Doctrine of Exhaustion in the Digital Domain címmel. Az előadás annak a közös kutatásnak az összefoglalását tartalmazta, amely hamarosan írott formában is publikálásra kerül. A kutatás a digitális jogkimerüléssel kapcsolatos európai ás amerikai jogalkotást és joggyakorlatot szisztematikusan, összehasonlító módszerrel vizsgálta, és célja az ahhoz való hozzájárulás, hogy e viszonylag kidolgozatlan dogmatikájú szabályozási terület belső ellentmondásaira, azok feloldásának szükségességére ráirányítsa a figyelmet. Ugyanebben a szekcióban előadást tartott Harkai István adjunktus is (Users Expectations Towards Digital Goods - Transformation of the Property Rights?), ennek tárgya a Mezei Péterrel közös, a H2020-as kutatás keretében lefolytatott empirikus vizsgálat volt, ami azt vizsgálta – 17 végfelhasználói szerződés minőségi elemzésével –, hogy egy-egy platform milyen mértékű rugalmasságot biztosít a végfelhasználók részére.
Badó Attila professzor és Patyi Zsófia tanársegéd Goals, Values and Life Strategies of Hungarian Law Students: An Empirical Comparative Research címmel tartottak előadást. Ebben egy 2017-ben és 2018-ban lefolytatott vizsgálat eredményeit ismertették. A vizsgálat keretében a magyarországi jogászképző intézmények bevonásával nyolc jogi kar 1150 hallgatójának véleményét gyűjtötték össze és azokat kvantitatív módon elemezték. A rendkívül komplex, számos kérdésre kíváncsi kérdőív alapján széleskörű ismereteket szerezhettek a kutatók a magyar joghallgatói társadalomról. Vizsgálatukat részben az előadó által 1996 decemberében Szegeden, valamint 1997 nyarán a németországi göttingeni egyetemen szervezett, joghallgatók körében végzett összehasonlító jogszociológiai felmérésre alapozták. E korábbi vizsgálat során a hallgatók attitűdjeit, motivációit, elhivatottságát elemezték a jogászi pályával kapcsolatban. A 2018-as kutatás azonban nem pusztán e korábbi vizsgálat megismétlésére szorítkozott, hanem a vizsgálati keretek jelentős kibővítésével egy jóval átfogóbb, nagy mintán elvégzett kutatásra tett kísérletet. Az előadásban Badó Attila a kérdőíves kvantitatív vizsgálat azon eredményeit mutatta be, ami a joghallgatók jogi pályára kerülésének körülményeit, és a pályával kapcsolatos elképzeléseit vázolja. Ugyancsak bemutatta azt,, hogy miként vélekednek a magyar hallgatók a különböző hivatások (azon belül a jogászi hivatás) presztízséről, mely a motivációt alapjaiban meghatározhatja. A „belső” presztízsstruktúra bemutatását követően az előadás a nemzetközi vizsgálatokkal vetette össze a hazai eredményeket. Szintén a joghallgatók attitűdjeivel kapcsolatban tartott önálló előadást (Constitutional Values – an Empirical Research Into the Legal Knowledge, Preference and Values of Law Students) Patyi Zsófia tanársegéd. Az ennek alapjául szolgáló kutatás empirikus eszközökkel mérte fel a magyar joghallgatók jogismeretét, motivációját es attitűdjét, különös tekintettel az Alaptörvénnyel kapcsolatos jogismeretükre, illetve értékrendjükre. E körben a vizsgálat foglalkozott azzal, mely értékekről tartják azt, hogy azokat mint alapvető alkotmányos értékeke indokolt az Alaptörvénybe foglalni, illetve adott esetben milyen alapvető jogokkal, kötelezettségekkel es értékekkel egészítenék ki.
