2021.02.10.


A Pokol Béla egyetemi tanár és alkotmánybíró 70. születésnapja alkalmából szerkesztett tanulmánykötet várhatóan a Századvég Kiadónál jelenik meg

Pokol Béla (1950–) nem sokkal az 1989-es rendszerváltást követően kapcsolódott be a szegedi jogászképzésben, az országban elsőként szakítottak a korábbi átideologizált tananyaggal, és tudatosan egy új jogbölcseleti tematika létrehozását tűzték ki célként. A stúdiumot felügyelő tanszék neve 1991-től Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszék, melyet ez időtől Pokol vezetett. Pokol Budapesten végezte jogi tanulmányait, 1977-es diplomaszerzését követően a politikatudományok kandidátusa minősítést 1986-ban, a tudományok doktora minősítést szociológia tudományokból 1989-ben szerezte meg, és tudományos tevékenysége, publikációi a jogtudomány, a politológia és a szociológia területeit egyaránt átfogják. Egyetemi tanári kinevezését 1991-ben nyerte el. Alkotmánybírói megbízatását 2011-ben kapta, ezt követően, 2012-ben lemondott a szegedi jogi kar Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszékének vezetéséről, azt Nagy Zsolt docensnek adta át, aki 2017-tel bezárólag először megbízott, majd megválasztott tanszékvezetőként töltötte be e pozíciót.

Pokol kutatásai egyebek mellett felöleltek különféle jog- és szociológiaelméleti irányzatokat, a politikai rendszerek kérdéseit, az alkotmánybíráskodás szerepét, a jog fogalmát és szerkezetét. Bihari Mihállyal közösen írt Politológia című monográfiájukat az ország legtöbb egyetemén és főiskoláján tankönyvként használják, és 2002-ben már a könyv nyolcadik kiadása látott napvilágot. Az egyes diszciplínák terén tett megállapításait a Társadalomtudományi trilógia című sorozat összegzi. A Szociológiaelmélet (2004) című monográfia Pokol társadalomelméleti meglátásainak foglalata, amelyben részletesen taglalja korának meghatározó teoretikusait, külön hangsúllyal Niklas Luhmannon, akinek munkássága jelentős befolyást gyakorolt rá, továbbá ez a kötet tartalmazza összefoglalóan jogelméletének egy sarkalatos elemét, a „többrétegű jog koncepcióját”. A Jogelmélet (2005) című kötet addigi jogelméleti és jogszociológiai meglátásait gyűjti egybe. Végül a Politikaelmélet (2006) a politikai rendszerek működéséről formált észrevételeit tartalmazza. ában adta ki, és ebben a társadalom átfogó elméletének kifejtését publikálta.

Az Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet munkatársai közül Nagy Zsolt docens és Molnár András adjunktus Pokol Béla professzor témavezetése mellett szerezte PhD-fokozatát; ők egy-egy tanulmánnyal hozzájárulnak a kötet tartalmához is. Nagy Zsolt a természetjogi elméletek jogszociológiai vetületeit boncolgatja és azt tárgyalja, hogyan békíthető ki a természetjog hagyományosan „eszmei”, a társadalmi valóságtól elvonatkoztatott jellege és a jogszociológia kifejezetten a realitásokra irányuló fókusza. Molnár András a kognitív képességek mesterséges fokozása és a jogi felelősség összefüggéseit vizsgálja.

A kötet megjelenése idén, remélhetőleg nyáron várható, a Századvég Kiadó gondozásában.