2021.02.03.


Az Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézetnek megjelent az új jogszociológia tantárgy egyetemi jegyzete. Badó Attila (szerk.): Jogszociológiai alapismeretek. Pro Talentis Universitatis Alapítvány. Szeged. 2020.

A szerzők között nemcsak az Intézet munkatársai, hanem más egyetemek, kutató-intézetek és a praxisban dolgozók munkái is helyet kaptak: Badó Attila, Bencze Mátyás, Feleky Gábor, Halász Edina, Lőrinczi János, Nagy Erzsébet, Nagy Zsolt, Patyi Zsófia. A jegyzet az elérhető legfrissebb adatokat tartalmazza a jogszociológia témakörében mind az igazságszolgáltatást, mind a közigazgatást, továbbá a jogászképzést illetően. Ez utóbbi vizsgálat adatai a joghallgatók számára feltehetően nagyon sok hasznos és jövőbe tekintő információt is tartalmazhat.

A témakörök a következőek:

  1. A jogszociológiai vizsgálódások célja és jellemzői.
  2. A jogszociológia diszciplináris gyökerei és irányzatai.
  3. A jogalkalmazási folyamat szociológiai vizsgálata.
  4. A magyar bírósági rendszer hatékonyságát és az ítélkezés színvonalát befolyásoló strukturális és személyi feltételek.
  5. Területi eltérések a büntetéskiszabási gyakorlat szigorúságát illetően Magyarországon.
  6. „Azoknak másként fáj…” Diploma és büntetéskiszabás Magyarországon.
  7. Laikus és professzionális bírák viszonya a kevert bíróságokban – egy empirikus vizsgálat eredményei a magyar ülnökrendszerről.
  8. A bürokrácia és az igazgatás jogszociológiai vizsgálata.
  9. Összehasonlító motivációs vizsgálat a szegedi joghallgatók körében.

A tankönyv a jogszociológia természetének és rendeltetésének ismertetését tűzte ki célul. Például hogyan befolyásolja a jog működését annak társadalmi környezete, illetve hogyan befolyásolja a működő jog a társadalmi környezetét. A jog, mint a társadalom egy szférája nem függetleníthető attól a társadalomtól, amely a jogszabályok tartalmára és követettségére, tényleges érvényesülésére éppúgy befolyással van, mint professzionális művelőinek értékrendjére és attitűdjeire. A tankönyv ennek megfelelően betekintést nyújt abba, hogy a társadalomtudományi kutatások fényében, milyen tényleges folyamatok zajlanak a logikus rendszerré alakított, absztrakt jogszabályok mögött.

 

Az Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet folyamatosan készül immáron több tárgy tekintetében is a Tudományos Diákkörre. Így az eddig – hagyományosnak tekinthető - Jogrendszerek világa (Összehasonlító jogtan) mellett, immáron már a Jogszociológia is a tárgykörök közé emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az adott gyakorlatokon előadott prezentációk értékelésének függvényében az intézet a leginkább kiváló előadásokat, diákat, etc. jelentkeztetné az adott tárgykörből – a diszciplináris megmérettetés alapján - tudományos versenyekre.

 

Az Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet dolgozójának (Nagy Zsolt egyetemi docens) lektorálásával megjelent Tóth J. Zoltán: Demokrácia, jogállamiság és alkotmánybíráskodás c. monográfiája (Patrocinium. Budapest. 2020.). Tóth J. Zoltán a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszékének 2002-2013-ig volt munkatársa; jelenleg a Károli Gáspár Tudományegyetem Jogelméleti, Jogtörténeti és Egyházjogi Tanszékének egyetemi docense. 

A munka átfogja a demokratikus jogállamiság politikai-filozófiai problémáját, egybevetve a szuverenitás fogalmával. A hatalommegosztás problémáját és a népszuverenitás összefüggéseit, illetve az alkotmánybíráskodásnak az előbbiekkel kapcsolatos szerepét.

 

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely gondozásában jelent meg a Iustitia emlékezik. Tanulmányok a „jog és irodalom” köréből, melybe intézetünk dolgozója (Molnár András egyetemi adjunktus) is publikált, mi több szerkesztésében is részt vett.

A munka a 2019-es VII. Jog és irodalom szimpózium előadásainak szerkesztett anyaga, aminek könyv-formátuma is a közeljövőben fog napvilágot látni.

 

TARTALOMJEGYZÉK (az egyes tanulmányok innen önállóan is letölthetők)

  • ELŐSZÓ: Hibriditások, transzgressziók, asszociációk: mozaikos előszó egy konferenciakötethez
  • „Átmenni a másik térfélre.” Tamás a Tilos Rádióban

 

NAGY TAMÁS EMLÉKÉRE:

 

  • FALUSI MÁRTON: Eszmetörténet és/vagy kultúratudomány – avagy van-e a „jog és irodalom” kutatásoknak módszertana?
  • FEKETE BALÁZS: Arkangyal és avantgárd. A 2000-es évek ködlovagja emlékére
  • H. SZILÁGYI ISTVÁN: Franci, Tomi és a selyembivaly
  • MATYASOVSZKY- NÉMETH MÁRTON: A szocialista törvényesség kultúrája a Hajnóczy–Nagy-féle jogi néprajz tükrében
  • MUNKÁCSI PÉTER: Iustitia-gondolatok Iustitia-olvasók számára Balás P. Elemér Jog és irodalom című írása nyomán

 

TÖRTÉNETEK A KÁRPÁTOKON INNEN:

 

  • FAZAKAS ZOLTÁN JÓZSEF: Egy század eleji képviselő rajza. A dualizmus megjelenése, problémái, végórái Bánffy Miklós Erdélyi történetében
  • IZSÁK-SOMOGYI KATALIN: Az Egy piaci nap margójára: a tanúság mint traumanyelv Závada Pál regényében
  • KOKOLY ZSOLT: „Tetszett is az új nevemből az Andrej nagyon.” Személyiségi jogi vonzatok Bodor Ádám regényeiben
  • SZILÁGYI PÉTER: Justizmord és vidéke. A jog és az irodalom viszonyáról Rónay György A párduc és a gödölye című regénye kapcsán
  • VARGA ATTILA: Erdélyi sakkfigurák, avagy a transzilvanizmus hatása az irodalomra és a jogra
  • VERESS EMŐD: Erdélyi sorsfordulók Fekete Andor marosvásárhelyi ügyvéd emlékirataiban

 

TÖRTÉNETEK A KÁRPÁTOKON TÚL:

 

  • FILÓ MIHÁLY: „[Ú]gy érezte, szégyene talán még túléli őt.” Bűnösség és bűntudat Kafka világában
  • MOLNÁR ANDRÁS: A szerződés mint a társadalom destabilizálásának eszköze Stephen King Hasznos Holmik című regényében
  • PETHŐ NÓRA: „Mérd föl, hogy mennyi hitelt kaphatok” – a jog hitelessége A velencei kalmárban
  • TÓTH KATINKA: A szocialista törvényesség „aranymérlegén”. Költői igazságszolgáltatás az 1970-es évek német és magyar nyelvű Kohlhaas-parafrázisaiban
  • TÓTH J. ZOLTÁN: Az utópia mint disztópia

 

A teljes kötet PDF formátumban az alábbi linken érhető el:

https://jog.tk.mta.hu/iustitia-emlekezik-tanulmanyok-a-jog-es-irodalom-korebol