2020.11.09.
Október 29-én – kissé rendhagyó módon – online formában került megrendezésre IV. Copy21 Blogshop, amelyen több intézeti kollégánk is közreműködött szervezőként és előadóként egyaránt. Az alábbiakban egyikőjük, Paku Dorottya PhD hallgatónk beszámolóját tesszük közzé.
A Copy21 Blogshop 2016-ban indult útjára intézetvezető-helyettesünk, Dr. Mezei Péter kezdeményezésére azzal a célkitűzéssel, hogy lehetőséget biztosítson a szerzői jog iránt érdeklődők számára innovatív, informatív és sokoldalú előadások meghallgatására, illetve előadások megtartására. Az előadók körében egyaránt találkozhatunk neves egyetemi oktatókkal, gyakorló jogászokkal és lelkes egyetemi hallgatókkal is.
A rendezvény mögött szintén Mezei Tanár Úr és az általa életre hívott, többszörösen díjnyertes szakmai blog, a „Szerzői jog a 21. században” szerkesztői csapata áll, akik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karával együttműködve – az idei konferenciával együtt – mindezidáig négy Blogshop-ot rendeztek már különböző impozáns helyszíneken.
Az idei program azonban mindenképp
en különlegesnek volt mondható, hiszen – a járványügyi előírások betartása miatt – online térben (Zoom-on) kényszerültek összegyűlni az érdeklődők. A konferencia két központi témáját ebben az évben a mesterséges intelligencia (MI) és a szerzői jog kapcsolata, valamint új CDSM-irányelv aktuális kérdései adták.
A programot Dr. Békés Gergely (ügyvéd, intézetünk PhD hallgatója) előadása nyitotta meg, amely a szerzők és az előadóművészek közötti kapcsolatra fókuszált. Előadásában Gergely hangsúlyozta, hogy fel kellene (végre) oldani azt a szerzői jogi paradigmát, miszerint a szerző és az előadóművész személye (és a rájuk vonatkozó szabályok) élésen elhatárolandóak egymástól, hiszen ez a gyakorlatban sem állja meg a helyét. Előadásának második fele igazi csemege volt film- és videójátékrajongónak, hiszen Gergely olyan audiovizuális művekre hozott példákat, amelyek elkészítéséhez MI technológia is bevonásra került.
Második előadóként nekem is volt szerencsém kifejteni a véleményemet az MI-ről. Előadásomat egy rövid történeti áttekintéssel kezdtem MI zeneszerzésben betöltött szerepéről, nagyobb ugrásokkal haladva 1951-től egészen napjainkig. Ezután szót ejtettem az MI jelenlegi helyzetéről a zeneiparban és az utóbbira gyakorolt hatásairól, majd kifejtettem, hogy véleményem szerint a gyors technikai változásokra a jogalkotónak is sürgősen reagálnia kellene egy (szerzői) jogi reform formájában. Előadásom zárásaként felvillantottam néhány lehetséges irányt arra nézve, hogy az MI hogyan formálhatja át a jövőben a zenei piacot és a hagyományos koncerteket.
Majd Dr. Udvarhelyiné Dr. Sápi Edit (Miskolci Tudományegyetem) vette át tőlem a stafétát, aki a színház világából hozott izgalmas példáin keresztül adott hangot az „emberközpontú” szerzői jogi felfogásának. Prezentációjában Edit bemutatott egy teljesen MI által írt musicalt, a „Beyond the fence”-t, amelynek fogadtatása nem igazán volt kedvező a közönség körében, valamint olyan improvizatív színházi előadásokról is beszélt, amelyek során egy-egy húsvér szereplő és egy MI „léptek együtt színpadra”.
A panel zárásaként intézetünk oktatója és a program „atyja”, Dr. Mezei Péter ismertette az „MI pesszimista” álláspontját (miszerint nincs szükség szerzői jogi reformra az MI kapcsán) és részletesen bemutatta az ehhez kapcsolódó érveit is. Előadta, hogy az MI tartalmak elkészítéséhez szükséges emberi behatás mértéke igen különböző lehet, ezért az emberi közreműködés alapján célszerű lenne a logaritmus által létrehozott tartalmakat osztályozni. Kiemelte, hogy bár vannak olyan országok, amelyek próbálnak valamilyen oltalmat biztosítani az MI által generált tartalmaknak (lásd például Japán), véleménye szerint azonban mégis jobb, ha az MI output-ok közkincs kategóriában maradnak.
A második panel első előadójaként Dr. Pogácsás Anett (PPKE JÁK) egy gyakorlati példán (szobrászművész esetén) keresztül mutatta be, hogy miért lesz érvénytelen egy szóban, ráutaló magatartással kötött felhasználási szerződés és miért nagyon fontos a felhasználás kereteit írásos szerződésben pontosan meghatározni.
Az őt követő előadó Dr. Ujhelyi Dávid (Igazságügyi Minisztérium, PPKE JÁK) volt, aki - mint a jogalkotási folyamat aktív részese és a téma lelkes kutatója - a paródia magyar szerzői jogba való átültetésének aktuális helyzetét ismertette a CDSM-irányelv kapcsán.
Ezután Dr. Munkácsi Péter (Igazságügyi Minisztérium) saját tapasztalatain keresztül beszélt az Szjt. eddigi módosításaira is kiható politikai és gazdasági lobbi hatásairól, valamint arról, hogy hogyan látja a szerzői jog aktuális helyzetét és milyen fejlődési irányok határozhatóak meg nemzetközi (német) példán keresztül a következő tíz évre vonatkozóan.
A panel negyedik előadójaként Dr. Harkai István kollégánk arra a problémára világított rá előadásában, hogy híraggregátorokmiként „fölözik le” az online sajtókiadványok által nagy gondossággal készített és összeállított hírekből eredő bevételeket, „elcsábítva” utóbbiaktól az olvasókat. Előadásában István azt is elmondta, hogy egy paradoxon látszik kibontakozni azokban az országokban, ahol a kiadók rendelkeznek szomszédos jogokkal. Ezekből az országokból ugyanis az olyan nagy felhasználók, mint például a Google inkább kivonulnak fizetés helyett. Azonban azt láthatjuk, hogy az emiatt visszaesett indexálás nemhogy a kiadók javára válna, hanem (érdekes módon) éppen bevételkiesést okozott náluk.
Ezt követően Dr. Lábody Péter (SZTNH, intézetünk PhD hallgatója) a CDSM-irányelv 17. cikke kapcsán beszélt az online tartalommegosztó szolgáltatók (OTMSZ) felelősségkorlátozásáról és azok szűrési kötelezettségéről. Ez utóbbi kapcsán újdonságként említette meg, hogy az Európai Bizottság azt az álláspontot tette magáévá a közelmúltban, miszerint az OTMSZ-nek előzetesen is meg kell szűrnie a feltöltésre váró tartalmakat. Azonban a Bizottság által ehhez javasolt kategóriák (valószínűsíthetően jogszerű, valószínűsíthetően jogsértő és nem eldönthető) határai korántsem egyértelműek, így az egyes tartalmak besorolása biztosan gondot fog majd okozni szerinte a gyakorlatban.
Az esemény utolsó előadásában Dr. Grad-Gyenge Anikó (BME) áttekintését hallhattuk a szerzői jogi kivételek és korlátozások rendszerében 1999 óta történt, és most a CDSM-irányelv kapcsán szükségessé váló változásokról, majd ezek részletes elemzésére is kitért. Előadása zárásaként pedig azt a konklúziót vonta le, hogy az irányelv nem fogja tisztázni a zavaros dogmatikai pontokat, hanem éppen, hogy nagyobb bizonytalanságot fog hozni szerinte a kivételek és korlátozások terén.
Összességében elmondható, hogy igazán színes és érdekes, ugyanakkor elgondolkodtató és tartalmas előadásoknak lehettünk szem- és fültanúi. Jó volt látni, hogy a résztvevőknek a nehezített körülmények sem vették el a kedvét a szakmai diskurzustól, és a chat felületen is bátran osztották meg velünk a kérdéseiket és az észrevételeiket. Hatalmas megtiszteltetés volt számomra, hogy ilyen kiváló előadók között és ilyen érdeklődő hallgatóság előtt én is előadást tarthattam. Remélem, jövőre már minden akadály elhárul előlünk, és a következő, V. Copy21 Blogshop-ot ugyanilyen kiváló előadókkal és hasonlóan aktív közönséggel, de már a megszokott, jól bevált (offline) formában rendezhetjük meg.
Akinek a beszámolóm felkeltette az érdeklődését, azt javalom, hogy bátran keresse fel a Copy21 blogon (https://copy21.com/2020/11/matol-a-blogon-is-elerhetoek-a-iv-copy21-blogshop-eloadasai/) az előadások anyagait.
